AZ ARANY MEG AZ ASSZONY, A BŰVÖS SZEKRÉNY
az
Erkel Színházban
Az Opera Erkel
Színházának ünnepi sorozatában került színre újabb opera-termésünk két értékes darabja: Kenessey Jenő »Az arany, meg
az asszony« és Farkas Ferenc »A bűvös szekrény« című dalműve.
[…]
A
Farkas-dalmű előtt játszott Kenessey-egyfelvonásos, »Az arany meg az asszony«, már sokszorosan
kiállta a siker próbáját, hangulatos, magyarba oltott impresszionista
zenéjével, meleg dallamosságával, és a Krúdy-szöveg jellemző fantasztikumának
érzékeltetésével. Ezúttal is magtalálta az utat a
közönséghez. A szerző maga vezényelt.
Erőssége volt az előadásnak Losonczy György belsőleg elrendezett, a színészi jellemfestés érett
színeivel ábrázolt Wolfgang-ja, a kissé mindig
problematikus Krúdy-figura. Mellette, mint az ifjúság fénye, erős kontrasztként hatott Birkás Lillán Anna
szerepében: a hirtelen beleszerető Rotaridesz
kalandor-kapitány tettének élő indokolása is volt. Szép megjelenése még
értékesebb tényezővé válnék, ha oldottabb női érzéseket tárna fel. Rotaridesz kényes tenorszerepe Pálos Imre orgánumán
kitűnően érvényesült, a szerelmi láz legmagasabb fokain is. Kishegyi Árpád enyhén
eltúlzott szolga-figurája ebben a légkörben megengedett. A két komédiás, Külkey László és Domahidy László, még javíthatna szerepábrázolásán;
a fantasztikum ugyan ott kísért köröttük. Még Pálfy Endre markáns őrségparancsnokát említjük meg.
Szenthegyi
István
(Magyar Nemzet, 1960/247. /október 18./ 4.
p.)