AZ ARANY MEG AZ ASSZONY, A BŰVÖS SZEKRÉNY

az Erkel Színházban

 

Az Opera Erkel Színházá­nak ünnepi sorozatában került színre újabb opera-termésünk két értékes darabja: Kenessey Jenő »Az arany, meg az asszony« és Farkas Ferenc »A bűvös szekrény« című dalműve.

[…]

A Farkas-dalmű előtt ját­szott Kenessey-egyfelvonásos, »Az arany meg az asszony«, már sokszorosan kiállta a si­ker próbáját, hangulatos, ma­gyarba oltott impresszionista zenéjével, meleg dallamossá­gával, és a Krúdy-szöveg jel­lemző fantasztikumának ér­zékeltetésével. Ezúttal is mag­találta az utat a közönséghez. A szerző maga vezényelt.

Erőssége volt az előadásnak Losonczy György belsőleg elrendezett, a színészi jellemfestés érett színeivel ábrázolt Wolfgang-ja, a kissé mindig problematikus Krúdy-figura. Mellette, mint az ifjúság fénye, erős kontrasztként hatott Birkás Lillán Anna szerepében: a hirtelen beleszerető Rotaridesz kalandor-kapitány tettének élő indokolása is volt. Szép megjelenése még értékesebb tényezővé válnék, ha ol­dottabb női érzéseket tárna fel. Rotaridesz kényes tenor­szerepe Pálos Imre orgánu­mán kitűnően érvényesült, a szerelmi láz legmagasabb fo­kain is. Kishegyi Árpád eny­hén eltúlzott szolga-figurája ebben a légkörben megenge­dett. A két komédiás, Külkey László és Domahidy László, még javíthatna szerep­ábrázolásán; a fantasztikum ugyan ott kísért köröttük. Még Pálfy Endre markáns őrségparancsnokát említjük meg.

Szenthegyi István

 

(Magyar Nemzet, 1960/247. /október 18./ 4. p.)