Krúdy Gyula (széchén-kovácsi), hírlapíró, szül. 1878. okt. 21. Nyíregyházán (Szabolcsm.); a gimnázium négy osztályát Szatmárt és Podolinban végezte; Nyíregyházán tett érettségi vizsgát 1895-ben. A nyári szünidőkben atyjával külföldi utazásokat tett. Időközben Debrecenbe ment, hol Gáspár Imre a Debreceni Ellenőrhöz segédszerkesztőnek szerződtette; midőn Gáspár Imre megvált a laptól, egy ideig önállóan szerkesztette a lapot; később azonban ő is elhagyta Debrecent és Nagyváradon a Szabadsajtó c. politikai napilaphoz szerződött. 1896. óta Budapesten hírlapíró, – Első tárcája a nyíregyházi Szabadsajtóban (1892) jelent meg; írt a Képes Családi Lapokba (1893–1895. elbeszélések, tárcák), Magyarországba, Debrecenbe, Ellenőrbe, Ugocsába (1894), Orsovába (1894), Orsova és Vidékébe (1896), Fővárosi Lapokba (1897. Szeretlek, regény), Tolnavármegyébe (1898); rendes munkatársa az Ország-Világnak, Pesti Hírlapnak, Művészvilágnak (1899. Pál apostol. regény), Budapesti Hírlapnak, Új Időknek, Magyar Szemlének, Szabad Szónak és az Egyetértésnek. – Munkái: 1. Szöktetés a kaszárnyából és egyéb elbeszélések. Esztergom, 1896. – 2. Üres a fészek és egyéb történetek. Bpest, 1897. (Ism. Egyetértés 1897., M. Szemle 28. sz.) – 3. Ifjúság. Rajzok és elbeszélések Basch Árpád rajzaival. U. ott, 1899. (Ism. Bud. Hírlap 91., Magyar Szemle 14). – 4. A víg ember bús meséi. U. ott, 1900. (Sajtó alatt.) – Álnevei: Rezeda Marczell, Török Gedeon, Fráter Julius sat.

M. Könyvészet 1897. – Corvina 1897. 20., 21. sz. és önéletrajzi adatok.

 

(Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VII. köt. Bp. 1900, Hornyánszky. 341-342. p.)