Krúdy
Gyula
(széchén-kovácsi), hírlapíró,
szül. 1878. okt. 21. Nyíregyházán (Szabolcsm.); a
gimnázium négy osztályát Szatmárt és Podolinban végezte; Nyíregyházán tett érettségi vizsgát
1895-ben. A nyári szünidőkben atyjával külföldi utazásokat tett. Időközben Debrecenbe
ment, hol Gáspár Imre a Debreceni Ellenőrhöz segédszerkesztőnek szerződtette;
midőn Gáspár Imre megvált a laptól, egy ideig önállóan szerkesztette a lapot;
később azonban ő is elhagyta Debrecent és Nagyváradon a Szabadsajtó
c. politikai napilaphoz szerződött. 1896. óta Budapesten hírlapíró, – Első tárcája
a nyíregyházi Szabadsajtóban (1892) jelent meg; írt a
Képes Családi Lapokba (1893–1895. elbeszélések, tárcák), Magyarországba, Debrecenbe,
Ellenőrbe, Ugocsába (1894), Orsovába
(1894), Orsova és Vidékébe (1896), Fővárosi Lapokba
(1897. Szeretlek, regény), Tolnavármegyébe (1898);
rendes munkatársa az Ország-Világnak, Pesti Hírlapnak,
Művészvilágnak (1899. Pál apostol. regény), Budapesti Hírlapnak,
Új Időknek, Magyar Szemlének, Szabad Szónak és az Egyetértésnek. – Munkái: 1. Szöktetés a kaszárnyából és egyéb
elbeszélések. Esztergom, 1896. – 2. Üres
a fészek és egyéb történetek. Bpest, 1897. (Ism. Egyetértés 1897., M. Szemle
28. sz.) – 3. Ifjúság. Rajzok és
elbeszélések Basch Árpád rajzaival. U. ott, 1899. (Ism. Bud. Hírlap 91., Magyar Szemle 14). – 4. A víg ember bús meséi. U. ott, 1900. (Sajtó alatt.) – Álnevei:
Rezeda Marczell, Török Gedeon, Fráter Julius sat.
M. Könyvészet
1897. – Corvina 1897.
20., 21. sz. és önéletrajzi adatok.
(Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VII. köt. Bp. 1900, Hornyánszky. 341-342. p.)