Irodalmi tájékoztató – Szépirodalom

Krúdy Gyula

ASSZONYSÁGOK DÍJA — NAPRAFORGÓ

Magvető. 553 old. Ára 36, — Ft

Mintha az ember nyírfákkal szegélyezett virágos réten andalogna kézenfogva. Fölötte időnként felragyog a nyári nap, máskor ősziesen beborul, langy meleg van, vagy halk eső permetez: úgy érzi magát az olvasó, valahányszor kezébe fog egy Krúdy-kötetet. Ábrándozva kell sorait olvasni, meg-megpihenve s eltűnődve az olvadt aranyként csordogáló sorokon; újra s újra megállni a pompásan találó hasonlatok szépségénél, elveszíteni tájékozódást térben és időben, együttélni különleges regényhősökkel, Palackival és Dubli úrral, Czifra Jánossal, vagy Zérus Aladár táncmesterrel, Álmos Ákossal és Pistoli úrral és a hősnőkkel: Natáliával, Evelin kisasszonnyal, Maszkerádi Malvinával, akik úgy lebegnek szinte testetlenül s megfoghatatlanul, mint az álom, vagy a puszta gondolat maga. Furcsa hősök Krúdy hősei. Míg egyfelől vérbő lovagok, dáridózó vidéki urak, hamiskártyások és velőscsontot rágicsáló pesti temetésrendezők, vagy buja kisasszonyok, pénzt megbecsülő élveteg dámák — másfelől ugyanakkor egy képzeletbeli álomvilág szereplői ők, akik soha nem volt helyen és nem élt időben keringenek egymás körül a bús mese szárnyain, találkoznak, szeretnek, elválnak, újra feltámadnak, kísértetté, álommá szellemülnek s időnként boldog, vagy reménytelen házasságokat kötnek.

Krúdy Gyula e két regényének is — amelyet a Magvető gondos, szép kiadásban jelentetett meg — nehezen lehetne iskolás modorban elmondani tartalmát. Czifra János temetésrendező átlényegült alakjával, Álommal együtt, kettőzött Énképpen kalandozik józsefvárosi s ferencvárosi térségeken, találkozik különös emberekkel, zilált sorsokkal, kukkant be kocsmákba, kártyabarlangokba, tisztes és tisztességtelen házakba, végül szülőotthonba is. Az Asszonyságok díja sem ló-futtatási díj — mint az ember első pillanatra hinné —, hanem jelkép csupán. Egy szülész-orvos tűzi ki jutalmul estenden a legszebb kórházi szobát annak az anyának, aki aznap elsőnek szüli meg gyermekét. Egy anya meghal, még mielőtt elnyerné az Asszonyságok díját és Czifra János — aki mellől eltűnt az Álom — örökbefogadja az újszülöttet.

A Napraforgó Pestről a Nyírségbe visz, az örökké húszéves, álmodozó gazdag Evelin birtokára, a máriapócsi búcsúk, halálos párbajok, a nagyissza Pistoli urak országába. Evelin szerelmes Végsőhelyi Zoltánba, még pénzzel is tartja, hogy végül az igazibb férfihez, Álmos Andorhoz menjen nőül, aki agglegényként évtizedek óta vár reá, hiszen Evelin legjobb barátnője, a viharos életű pesti delnő, Maszkerádi Malvin ezt így látja jónak.

Ez a rövid összefoglalás azonban lényegében mit sem mond abból, amit e két regény jelent s mesél nekünk. Krúdy, az író, különbözik minden kortársától, elődjétől s utánzó utódjától. Egyéni, a maga világában utolérhetetlen. Prózában író poéta. Az emlékezések poétája. Mégis, milyen emberlátás, a magyar történelemnek, a vidéknek s Pestnek, a társadalomnak mily pontos ismerete, korának mily hű krónikása.

A két regényt Perepatits Antal rendezte sajtó alá, hozzájuk utószót Kozocsa Sándor írt. Csillag Vera kötésterve szép. Kondor Lajos illusztrációi nem érik utól Krúdy művészetét.

Szombathy Viktor

(A könyvtáros, 1958/11. /november/ 866. p.)