Magyar szépirodalom külföldön
A Szerzői Jogvédő Hivatal nemzetközi osztálya mint nemzetközi, színpadi és zenei ügynökség működik, amelyet külföldön már jól ismernek ARTISJUS néven.
Kezdetben a
Hivatal csak szerződéskötési munkát végzett, később azonban ez ügynökségi
munkával bővült. A Nemzetközi Osztály tehát. kultúrpolitikai feladatokat
valósít meg külföldön, külkereskedelmi formák között.
A
Nemzetközi Osztály mint ügynökség, szépirodalmunk külföldi népszerűsítésén
kívül, foglalkozik színműveink propagálásával, tudományos és szakmai művek
külföldi kiadásával és a magyar zene külföldi felhasználásának előmozdításával
is. Külföldi szerzői jogok mindennemű magyarországi felhasználására is a Nemzetközi
Osztály közvetíti a szerződéseket, színpadi jogok tekintetében pedig azokat
saját nevében köti. Tehát minden külföldi mű szerzői jogát a magyar
könyvkiadók, valamennyi magyar színház- és a hangversenyrendező szervek számára
a Hivatal szerzi meg.
Ez az
ügynökségi munka lényegileg 1961-ben indult meg, azóta beszélhetünk ilyen
jellegű tevékenységről. Az eltelt hat esztendő aránylag igen rövid idő egy
ilyen újonnan létesült cégnek vagy ügynökségnek a világpiacon való
bevezetéséhez. Az eddigi eredményeket a szerződéskötések számának alakulása is
mutatja.
Legfőbb
nehézségünk irodalmunk nyelvi hozzáférhetetlensége. Állandó törekvésünk ezért,
hogy bővítsük az idegen nyelvre fordítók körét, azokat megfelelő kiadókkal
összehozzuk, irodalmi tájékoztatással rendszeresen ellássuk. Ma már mintegy
ötven fordító tartozik ügyfeleink közé, a világ minden részén. Ajánlatainkat
igen sokszor a velük való konzultálás után, összehangoltan tesszük meg az egyes
kiadóknak.
Szerepet
tölt be a Hivatal a külföldön megjelenő magyar antológiák előkészítésében.
Tapasztalataink szerint irodalmunk népszerűsítésének ez az egyik legfontosabb
módja.
Külön
probléma a magyar líra külföldi elhelyezése. A fordítás itt még fokozottabb
problémát jelent, viszont irodalmunk e téren olyan értékeket mutat fel, hogy a
nyelvi lektorálási problémák leküzdésére fokozott gondot kell fordítani.
A Szerzői
Jogvédő Hivatal fontos feladatának tekinti a Nyugaton nagy népszerűségnek
örvendő zsebkönyvkiadások nyélbeütését is. Ezekre természetesen csak az első
kiadást követő néhány év múlva kerülhet sor, ezért az eddig elért eredmények
még nem tükrözik az összes lehetőségeket. Németh László Iszony-a azonban
könyvegyesületi és zsebkönyvkiadásban csaknem százezer példányos német kiadást ért
el. Szabó Magda művei szintén több tízezres zsebkönyvkiadásokat értek meg.
Lassan időszerű lesz a Rozsdatemető zsebkönyvkiadása is. Krúdy Vörös
postakocsijának hetvenezer példányos német zsebkönyvkiadásáról most folynak
tárgyalások.
A nyugati
könyvkiadók a fordításra kerülő művek kiválogatásakor az irodalmi érték mellett
messzemenően érvényesítenek politikai és gazdasági szempontokat is.
Dr. Timár
István
a Szerzői
Jogvédő Hivatal vezetője
(Élet és Irodalom, 1967/16. /április 22./ 4-5. p.)