Az
Intézet életéből
Az Irodalomtörténeti Intézet Eötvös Könyvtárának Archívuma
1957 őszén
létesült az Irodalomtörténeti Intézet Eötvös Könyvtárán belül az archívum.
Ebben a tudományos kutatás céljait szolgáló kéziratos tudományos (főleg irodalomtörténeti)
anyagot helyezzük el. Az archívumba került írások jellegének megfelelően a
gyűjteménynek négy része alakult ki: I.: viták, II.: kéziratos
irodalomtörténeti művek, III.: írói művek, újságcikkek, IV. irattár.
Az
Archívum I.-ben az irodalomtörténeti viták anyagát
gyűjtjük egybe. Megtalálható itt az akadémiai doktori és kandidátusi
disszertációs viták gyűjteménye: tézisek, opponensi vélemények, a vita-ülés
jegyzőkönyve, a jelöltek válasza. Nemcsak az irodalomtörténeti, de az
irodalomtörténeti szempontból jelentős nyelvészeti vagy az Akadémia I.
osztályán megvitatásra kerülő más tudományszakokból készült disszertációs
vitákat is összegyűjtjük. A legjelentősebb irodalomtörténeti disszertációs
viták (Sőtér: Eötvös, Kardos László: Tóth Árpád, Klaniczay: Zrínyi, stb., stb.)
mellett többek között olyan fontos nyelvészeti disszertációs viták jegyzőkönyve
is itt található, mint pl. Gáldi: A magyar szótárirodalom a felújulás korában
és a reformkorban vagy Károly S.: Igenévrendszerünk a codex-irodalom
első szakaszában című disszertációkkal kapcsolatos vita. Az Archívum I.-ben helyeztük el az Intézet fennállása óta lezajlott
vitákról készült jegyzőkönyveket (1956-os szegedi vita a készülő
irodalomtörténeti kézikönyvről, 1956. V. 31.-i, ill. VI. l.-i
vita, amelyeken a XX. kongresszus határozatainak a fényénél vizsgáltuk meg irodalomtörténetírásunkat, ill. az egyetemi
irodalomtörténeti oktatást, a „népi” vita, a pozitivizmus-vita stb.).
Az
Archívum II.-ben a kéziratban maradt
irodalomtörténeti műveket gyűjtöttük össze. Ennek a résznek a törzsanyagát az
Akadémia I. osztályától kapott prémizált
irodalomtörténeti tanulmányok alkotják. Olyan értékes írások vannak ezek
között, mint pl. a következő művek: Demeter Tibor: A magyar népköltészet idegen
nyelven I. Népmesék, Galambos Ferenc: Az ItK-mutatója,
Kassák Lajos és Pán Imre: A modern művészeti mozgalmak, „izmusok” külföldi és
magyarországi történetéhez, Kemény G. Gábor: A nemzetiségi kérdés és az
irodalom, Király István: Petőfi és a magyar társadalom (doktori értekezés),
Mezősi Károly: Az évszázados Petőfi-per, Vértesy
Miklós: Vértesi Arnold. Ezt egészíti majd ki az Irodalomtörténeti Társaság
Irattárából átkerült hasonló jellegű gyűjtemény. Archívumunk e részének további
gyarapításánál megoldatlan problémák is adódnak: egyik legjelentősebb
gyűjtőkörünknek ugyanis az egyetemi szakdolgozatokat tekintettük. A mostani
publikálási nehézségek mellett már az magasabb szintű kvalifikálásnak
számíthatna, ha egy szakdolgozat az Intézet archívumába kerülne, hiszen ezzel a
tudományos élet vérkeringésébe kerülne be. Mindenekelőtt az új meglátásokban és
a filológiai eredményekben, apparátusban gazdag szakdolgozatok összegyűjtésére
törekednénk. A szakdolgozatok azonban — az egyetemi rendelkezések értelmében —
az egyetemen kell, hogy maradjanak. Másrészt: nem minden prémizált
dolgozat került hozzánk, mivel az Intézet megalakulása előtt egyrészüket az Akadémiai Könyvtár kézirattára már
feldolgozta.
Az
Archívum III.-ban a hozzánk került írói munkákat és
az összegyűjtött újságcikkeket helyeztük el. Bár az írói kéziratok gyűjtése nem
tartozik az archívum jellegébe, mégis bizonyos — irodalomtörténeti szempontból
jelentős — írói művek összegyűjtésére törekszünk.
Ilyenek az
írói, ill. egy-egy íróra vonatkozó memoárok. Pl. Basch
Lóránt: Mozaikok a Baumgarten-díj történetéből, Farkas Lászlónak, a Táltos
kiadó tulajdonosának emlékezései Ady Endréről, Erdélyi Józsefről, Szabó
Dezsőről, Kosztolányi Dezsőről, Gergely Sándor visszaemlékezése József Attilára
és a 100% c. folyóiratra, Kaczér Vilmos újságíró
emlékezései, Olty Antal: Krúdy Gyulára való
emlékezése [kiemelés tőlem]. S végül itt található az a nagyon gazdag, kb. 700 darabból álló
Adyval kapcsolatos újságcikk gyűjtemény, amelyet Surányi Sándor gyűjtött össze.
Az
Archívum IV.-ben, az irattárban az Intézet tudományos
munkájával kapcsolatos irattári anyagot helyeztük el: munkaterveket, bizottsági
iratokat stb.
Az
archívum gyűjtőköre tehát: az Intézet és az Irodalomtörténeti Társaság
irattára, az Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztálya, valamint néhány
kiadó. Jelenleg 149 feldolgozott kéziratot tartunk nyilván. (Ebben a számban az
újságcikkek természetesen nincsenek benne darabonként, csak összefoglalóan. Ha
azokat is darabonként számolnánk, úgy közel 850 kéziratot számolhatnánk.) A
feldolgozott kéziratok katalogizálva vannak, az archívumban gyorsan lehet
tájékozódni. Ez az írás azzal a céllal íródott, hogy felhívja az
irodalomtörténészek figyelmét erre az újonnan létesített gyűjteményre. Ezt
nemcsak az Intézet kutatói, de minden kutató irodalomtörténész használhatja.
V. J.
(Irodalomtörténeti Közlemények, 1960/1. 139-140. p.)