Az Intézet életéből

Az Irodalomtörténeti Intézet Eötvös Könyvtárának Archívuma

1957 őszén létesült az Irodalomtörténeti Intézet Eötvös Könyvtárán belül az archívum. Ebben a tudományos kutatás céljait szolgáló kéziratos tudományos (főleg irodalomtörténeti) anyagot helyezzük el. Az archívumba került írások jellegének megfelelően a gyűjteménynek négy része alakult ki: I.: viták, II.: kéziratos irodalomtörténeti művek, III.: írói művek, újságcikkek, IV. irattár.

Az Archívum I.-ben az irodalomtörténeti viták anyagát gyűjtjük egybe. Megtalálható itt az akadémiai doktori és kandidátusi disszertációs viták gyűjteménye: tézisek, opponensi vélemények, a vita-ülés jegyzőkönyve, a jelöltek válasza. Nemcsak az irodalomtörténeti, de az irodalomtörténeti szempontból jelentős nyelvészeti vagy az Akadémia I. osztályán megvitatásra kerülő más tudományszakokból készült disszertációs vitákat is összegyűjtjük. A legjelentősebb irodalomtörténeti disszertációs viták (Sőtér: Eötvös, Kardos László: Tóth Árpád, Klaniczay: Zrínyi, stb., stb.) mellett többek között olyan fontos nyelvészeti disszertációs viták jegyzőkönyve is itt található, mint pl. Gáldi: A magyar szótárirodalom a felújulás korában és a reformkorban vagy Károly S.: Igenévrendszerünk a codex-irodalom első szakaszában című disszertációkkal kapcsolatos vita. Az Archívum I.-ben helyeztük el az Intézet fennállása óta lezajlott vitákról készült jegyzőkönyveket (1956-os szegedi vita a készülő irodalomtörténeti kézikönyvről, 1956. V. 31.-i, ill. VI. l.-i vita, amelyeken a XX. kongresszus határozatainak a fényénél vizsgáltuk meg irodalomtörténetírásunkat, ill. az egyetemi irodalomtörténeti oktatást, a „népi” vita, a pozitivizmus-vita stb.).

Az Archívum II.-ben a kéziratban maradt irodalomtörténeti műveket gyűjtöttük össze. Ennek a résznek a törzsanyagát az Akadémia I. osztályától kapott prémizált irodalomtörténeti tanulmányok alkotják. Olyan értékes írások vannak ezek között, mint pl. a következő művek: Demeter Tibor: A magyar népköltészet idegen nyelven I. Népmesék, Galambos Ferenc: Az ItK-mutatója, Kassák Lajos és Pán Imre: A modern művészeti mozgalmak, „izmusok” külföldi és magyarországi történetéhez, Kemény G. Gábor: A nemzetiségi kérdés és az irodalom, Király István: Petőfi és a magyar társadalom (doktori értekezés), Mezősi Károly: Az évszázados Petőfi-per, Vértesy Miklós: Vértesi Arnold. Ezt egészíti majd ki az Irodalomtörténeti Társaság Irattárából átkerült hasonló jellegű gyűjtemény. Archívumunk e részének további gyarapításánál megoldatlan problémák is adódnak: egyik legjelentősebb gyűjtőkörünknek ugyanis az egyetemi szakdolgozatokat tekintettük. A mostani publikálási nehézségek mellett már az magasabb szintű kvalifikálásnak számíthatna, ha egy szakdolgozat az Intézet archívumába kerülne, hiszen ezzel a tudományos élet vérkeringésébe kerülne be. Mindenekelőtt az új meglátásokban és a filológiai eredményekben, apparátusban gazdag szakdolgozatok összegyűjtésére törekednénk. A szakdolgozatok azonban — az egyetemi rendelkezések értelmében — az egyetemen kell, hogy maradjanak. Másrészt: nem minden prémizált dolgozat került hozzánk, mivel az Intézet megalakulása előtt egyrészüket az Akadémiai Könyvtár kézirattára már feldolgozta.

Az Archívum III.-ban a hozzánk került írói munkákat és az összegyűjtött újságcikkeket helyeztük el. Bár az írói kéziratok gyűjtése nem tartozik az archívum jellegébe, mégis bizonyos — irodalomtörténeti szempontból jelentős — írói művek összegyűjtésére törekszünk.

Ilyenek az írói, ill. egy-egy íróra vonatkozó memoárok. Pl. Basch Lóránt: Mozaikok a Baumgarten-díj történetéből, Farkas Lászlónak, a Táltos kiadó tulajdonosának emlékezései Ady Endréről, Erdélyi Józsefről, Szabó Dezsőről, Kosztolányi Dezsőről, Gergely Sándor visszaemlékezése József Attilára és a 100% c. folyóiratra, Kaczér Vilmos újságíró emlékezései, Olty Antal: Krúdy Gyulára való emlékezése [kiemelés tőlem]. S végül itt található az a nagyon gazdag, kb. 700 darabból álló Adyval kapcsolatos újságcikk gyűjtemény, amelyet Surányi Sándor gyűjtött össze.

Az Archívum IV.-ben, az irattárban az Intézet tudományos munkájával kapcsolatos irattári anyagot helyeztük el: munkaterveket, bizottsági iratokat stb.

Az archívum gyűjtőköre tehát: az Intézet és az Irodalomtörténeti Társaság irattára, az Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztálya, valamint néhány kiadó. Jelenleg 149 feldolgozott kéziratot tartunk nyilván. (Ebben a számban az újságcikkek természetesen nincsenek benne darabonként, csak összefoglalóan. Ha azokat is darabonként számolnánk, úgy közel 850 kéziratot számolhatnánk.) A feldolgozott kéziratok katalogizálva vannak, az archívumban gyorsan lehet tájékozódni. Ez az írás azzal a céllal íródott, hogy felhívja az irodalomtörténészek figyelmét erre az újonnan létesített gyűjteményre. Ezt nemcsak az Intézet kutatói, de minden kutató irodalomtörténész használhatja.

V. J.

 

(Irodalomtörténeti Közlemények, 1960/1. 139-140. p.)