KRÚDY A
KÉPERNYŐN. Nagy vállalkozás Krúdyt filmre vinni. Hangulatokat képsorokká
formálni, forgatókönyvet írni egy kevés cselekményű műből, amelynek gazdagsága
nyelvi erejében, költészetében rejlik – s éppen ez Csorbul szinte óhatatlanul a
dramatizálás során.
Az arany
meg az asszony
históriájának tv-változata elsőfilmes rendező, Félix László rokonszenves
erőpróbája. Ha teljes mértékben nem sikerült is megbirkóznia a nehéz művészi
feladattal, hogy Krúdy Gyula sajátos líráját átültesse a film nyelvére (régóta
dédelgeti ezt a tervet a magyar filmgyártás), mégis elismerést érdemel. Nem
csupán a kísérletezés bátorságáért Azért is, mert néhány valóban költői
részletben és – Bácskai György aláfestő kísérőzenéjének segítségével – a
játék hangulatában felidézte Krúdyt. Az asszony drámai fejlődésének nem teljes
hitelességét, az aranycsináló jelenet stílusváltozását részben ellensúlyozta a
jó színészi munka, elsősorban Papp Éva és Koncz Gábor alakítása.
A vezető operatőr, Szilágyi Virgil kamerája jelentős dramaturgiai szerepet
vállalt és oldott meg jó színvonalon.
[…]
Vajk Vera
(Népszava, 1969/239. /október 14./ 4. p.)