KRÚDY A KÉPERNYŐN. Nagy vállalkozás Krúdyt filmre vinni. Hangulatokat képsorokká formálni, forgatókönyvet írni egy kevés cselekményű műből, amelynek gazdagsága nyelvi erejében, költészetében rejlik – s éppen ez Csorbul szinte óhatatlanul a dramatizálás során.

Az arany meg az asszony históriájának tv-változata elsőfilmes rendező, Félix László rokonszenves erőpróbája. Ha teljes mértékben nem sikerült is megbirkóznia a nehéz művészi feladattal, hogy Krúdy Gyula sajátos líráját átültesse a film nyelvére (régóta dédelgeti ezt a tervet a magyar filmgyártás), mégis elismerést érdemel. Nem csupán a kísérletezés bátorságáért Azért is, mert néhány valóban költői részletben és – Bácskai György aláfestő kísérőzenéjének segítségével – a játék hangulatában felidézte Krúdyt. Az asszony drámai fejlődésének nem teljes hitelességét, az aranycsináló jelenet stílusváltozását részben ellensúlyozta a jó színészi munka, elsősorban Papp Éva és Koncz Gábor alakítása. A vezető operatőr, Szilágyi Virgil kamerája jelentős dramaturgiai szerepet vállalt és oldott meg jó színvonalon.

[…]

Vajk Vera

 

(Népszava, 1969/239. /október 14./ 4. p.)