ÚJ SZINPAD
BÁRDOS
ARTHUR ÉS RÉVÉSZ BÉLA SZINHÁZA
[...]
A megnyitón három egyfelvonásos darabot adtak. Az elsőt
Krudy Gyula
írta. A
Kárpáti Kaland Szindbáddal esik meg, a csavargóval, régi, kedves
ismerősünkkel. – Szeretlek, – mondja a fogadós lányának; – te vagy az első. Az
éjjel rólad álmodtam ... És egyebeket. Méznél édesebb
szavakat. A lány elbágyad. Vele menne. Pestre, színésznőnek. Magára marad, este
lesz. Megszokott, mindennapi életének néhány halk jelenete játszódik le. Azután
vár. Szindbád jő az éjszakában. Kocog az ablakon. A lány kimenne, vele menne.
De Szindbád bejön. Neki a lány kell. Ez védekezik, sikolt. Szindbád kiugrik az
ablakon. A szánja csengőinek hangja megszólal, elhal. Szindbád már messze jár,
új kalandok felé. Bizonyosan egyébre gondol már, hogy egyszer, sok idő múlva
eszébe jusson a kis felvidéki fogadós lány. De ez már nincs benne
a darabban, valamint nincsen benne Szindbád alakjának sok egyéb finomsága.
[...]
Mindhárom darabot nagyon jó előadásban adták. Nemes
tradíciók és értékes reformok örvendeztettek az egész estén.
VÁRADY
ISTVÁN
(Nyugat, 1912/7. /április 1./ I. 654-655. p.)