ÚJ SZINPAD

BÁRDOS ARTHUR ÉS RÉVÉSZ BÉLA SZINHÁZA

 

[...]

A megnyitón három egyfelvonásos darabot adtak. Az elsőt Krudy Gyula írta. A Kárpáti Kaland Szindbáddal esik meg, a csavargóval, régi, kedves ismerősünkkel. – Szeretlek, – mondja a fogadós lányának; – te vagy az első. Az éjjel rólad álmodtam ... És egyebeket. Méznél édesebb szavakat. A lány elbágyad. Vele menne. Pestre, színésznőnek. Magára marad, este lesz. Megszokott, mindennapi életének néhány halk jelenete játszódik le. Azután vár. Szindbád jő az éjszakában. Kocog az ablakon. A lány kimenne, vele menne. De Szindbád bejön. Neki a lány kell. Ez védekezik, sikolt. Szindbád kiugrik az ablakon. A szánja csengőinek hangja megszólal, elhal. Szindbád már messze jár, új kalandok felé. Bizonyosan egyébre gondol már, hogy egyszer, sok idő múlva eszébe jusson a kis felvidéki fogadós lány. De ez már nincs benne a darabban, valamint nincsen benne Szindbád alakjának sok egyéb finomsága.

[...]

Mindhárom darabot nagyon jó előadásban adták. Nemes tradíciók és értékes reformok örvendeztettek az egész estén.

VÁRADY ISTVÁN

 

(Nyugat, 1912/7. /április 1./ I. 654-655. p.)