Festett király

Krúdy Gyula új történelmi regénye

A magyar irodalomnak egyéniségében nagymagányosa, Krúdy Gyula a legszuggesztívebb formában, víziókból születő léleklátással tudja visszaálmodni a múltat, holt betűknek, történelmi adatok csempéinek élettelen anyagából. Szinte transzszerű állapotban fogant hangulatokban mutatja meg a lélek mechanizmusát, nézi az élet másik arcát, mely csak azok előtt révül fel, akik meg vannak áldva vagy verve a látásnak ilyen isteni ajándékával. Stílusának némi ódon zamatú archaizmusa, mely azonban csak egy színe régi brokátok és selymek elomló aranyszőttes szövetéhez hasonló nyelvének, valóságos varázsvessző, mely rávezeti elmerült korok lelkének nemes érceire. Holt időket újjáteremtő képzelete szinte önfeledetten merül el az évszázadokat takaró ködben és a múlt ködlovagjait materializálja.

A zseni jelzett homlokával ődöng Krúdy a régi élet romjai között. Átlát ólomkarikás, pókhálós ablakokon, fürkészi a megsemmisülésbe némult hangokat, melyeket újra hallucinál. Írói szellemidézéssel röppenti fel a minden időkben hajszolt „kék madarat”, az emberi boldogság jelképét, mely régi boltíves termekből éppen úgy eltűnik, mint az új élet sivár bérkaszárnyáiból. S amint, a szavaihoz hasonlatos szavakkal élve, nyomában jár zergeszökellésű női lábaknak, melyek lépéseinek nesze régen elkoppant visszhangos termek kőkockáin, amint követi a döngő járású régi magyarokat, kortársává lesz a hajdani vitézeknek és személyes élmény közvetlenségével hat a mesemondása.

Kivételes írói egyéniségének maga szabta törvényeit követi Krúdy Gyula, amikor áradó mesélő kedve elhatalmasodik rajta. Áttöri a műfajok merev formáit, de ez a rombolás ismét életteremtéshez vezeti. Az ő fantáziájával rokon képzelőerők útjába nem lehet és nem is szabad tilost jelző póznákat állítani. Mint füttyös kedvű vándorlegény, iszákjában valami fájdalomtól árnyékolt vidámsággal, a legegyénibb szatirizáló kedvvel, kóborol a történelem országútján s jutalmul azoknak, akik híven követik és hallgatják dünnyögő nótázását, miközben panaszosan zúgnak a nyurga jegenyék, az emberismeret és a megfigyelések ékköveit hullajtja el fejedelmi bőkezűséggel.

A minap a Csele-patak partjain járt, mint az ország veszejtő mohácsi csata íródeákja és életet párázó sorok glédáiba állította a boldogtalan és esendő II. Ludovicus királytragédiáját. Most folytatásaként a „Mohács”-nak, az özvegy királynéról, Pozsonyba, a hajdani Posoniusba menekült Máriáról és Szapolyai Jánosról, Erdély vajdájáról, a „medvehangú”, vadindulatú „Szepes grófjá”-ról, a „Festett király”-ról írt regényes krónikát. Plasztikusan dobban elénk a trónra törő kemény magyar úr és a ver meg az aranyszíneiben káprázik elénk a három részre szakadt országnak írói szemfényvesztéssel a múlt porából kiásott története. Ellenállhatatlanul visz bennünket magával Krúdy. Álomfejtő művészetének kopogtatására megnyílnak a régi rozsdás zárak, elporladt világ processziója vonul fel előttünk. Nehézszavú magyarok vitáznak trónról, törökvészről, az elözvegyült királynéról, akinek kezét hiába ostromolja Szapolyai János.

A történelmi mesemondás holdfénye rá szórja sápadt ezüstjét a hajdani pártoskodó magyarok csodálatosan megelevenült világára és szinte félünk, hogy a hajnali kakaskukorékolás véget vet annak az írói varázslatnak, mellyel Krúdy Gyula hipnotizál bennünket.

A Franklin-Társulat kiadásában megjelent „Festett király” írója nem a felelősségnélküli fantáziával dolgozik. Levéltárak anyagának gondosan feldolgozott stúdiumai, széleskörű tanulmányozása a tragikus 1526. esztendőnek segítik hozzá Krúdyt, hogy biztosan mozogjon annak az elmerült kornak eseményútvesztőiben, mely nem egy analógiájában annyira emlékeztet a mára.

Intim órákban, amikor a foglyul ejtett szél dörömböl a kürtőkben, az éjfél szellemjárásos óráiban, amikor már teljesen elhalkult a zsivajos élet, lehet legjobban követni Krúdy Gyulát annak a négy évszázadnak távolába, melyet új történelmi regényében odaállít ama küszöbére és melynek hőseit hozzánk emberi közelségbe hozza.

Várkonyi Titusz

 

(Magyar Hírlap, 1930/290. /december 21./ 24. p.)