A „magyar Casanova” bevonul

az irodalomtörténetbe

 

A Baumgarten-alap támogatásával doktori értekezés készült a szegedi egyetemen
Krúdy Gyula regényes életéről és munkájáról

 

Szeged, december 22.

(A Magyarország tudósítójától.) Szindbád, a hajós négy és fél évvel ezelőtt elindult utolsó utazására, a kietlen és reménytelen margitszigeti hónapos szobából a néma kertbe, ahol nincsenek többé hétköznapi harcok és villanyszámla-gondok, ahol zavartalanul lehet mindörökké ábrándozni és álmodni boldogult urfikorunkról és a tegnapok ködlovagjairól... Ki olvassa ma Krúdy Gyulát, ki emlékszik a magányos lírikusra, aki a századforduló új magyar irodalmának maradandó fejezete volt... Ez a nagy lírikus, az elfelejtett sajátságos magyar író most új életre kél, - új életre s belép az egyetem falai közé. Szindbádból doktori disszertáció készült, amely irodalomtörténeti fejezetté dolgozta fel Szindbád kalandos életét és múlhatatlan értékű oeuvre-jét. Doktori értekezés lett az ifjúság és a szerelem hőséből…

 

Az úttörő szegedi egyetem

 

Alig négy és félév múlt el Krúdy Gyula utolsó szomorú utazása óta és ma már élete és munkássága egy új, eddig feldolgozatlan fejezetét adja a legújabb irodalmi kutatásoknak. A szegedi egyetem irodalom történeti intézetéé az érdem, hogy a most induló új tanárnemzedékkel, a fiatal írók egész sorával megíratja azoknak életét és jelentőségét, akik tegnap még a pesti redakciók vándorai voltak. Dr. Sík Sándor, a szegedi egyetem irodalomtörténeti tanszékének kiváló papköltő-professzora tűzte maga elé a feladatot, hogy intézetének ifjú munkatársaival rendszeres és történeti nyomozó formában megíratja a századforduló új irodalmának első tárgyilagos, teljes és objektíven értékelő összefoglaló történetét. Ez az intézet hovatovább új Négyessy-szemináriummá jelentősödik, ahol a bölcsészdiákok rajongva és lelkesen dolgoznak együtt professzoraikkal.

Sík professzor legjobb doktoráló tanárjelölt diákjait bízza meg e munka egy-egy fejezetének elvégzésével. Szinte kitüntetésszámba megy az, ha a költő-professzor a doktori értekezés tárgyául egy-egy új író életének és munkásságának részletes feldolgozását jelöli ki. Így készítette el dr. Baróti Dezső Juhász Gyula költői pályájának első teljes összegzését, Radnóti Miklós Kaffka Margit, Ortutay Gyula Tömörkény István, Tolnay Gábor az erdélyi magyar irodalmi élet összefoglalóját és így dolgozik most az intézet egyik tehetséges tagja, Paku Imre Kosztolányi Dezső irodalmi és életrajzának elkészítésén és így érkezik el most Krúdy Gyula az aranykézuccai szép napokból az első teljes irodalomtörténeti értékelésig.

A szigorú mértékkel mért irodalmi nívójú doktori értekezések egy-egy fejezetét adják az új magyar irodalom rendszeresen és részletesen még fel nem dolgozott történetének. A fejezetekből pedig összetevődik az irodalomtörténet egy új korszaka.

Krúdy Gyula történetének megírását egy erős tehetségű költő, Perkátai László kapta feladatul, aki doktori disszertációjában dolgozta fel a nagy magyar író jelentőségét. Ennek az érdekes és újszerű irodalomtörténeti értekezésnek az alapján fogják a közeli hetekben a bölcsészettudományok doktorává avatni a szegedi egyetemen.

Az új utakon járó egyetemi munkának érdekességéhez tartozik még az is, hogy Krúdy Gyula első részletes és összefoglaló életrajza a Baumgarten-alapítvány támogatásával fog megjelenni. A fiatal tanárjelölt-költőnek nem volt pénze ahhoz, hogy irodalmi értékű tanulmányát nyomtatásban is megjelentesse, e nélkül pedig nem avathatják fel a bölcsészettudományok doktorává.

A Baumgarten-alapítvány így támogatja a fiatal írók munkáját.

Érdekes végiglapozni ezen a doktori értekezésen, amely az irodalomtörténet részére megmagyarázza és megőrzi Szindbádnak, a hajósnak nosztalgikusan regényes, romantikusan kalandos alakját.

 

A hős élete

 

Perkátai László elsősorban Krúdy Gyula életregényének állomásait és adatait kutatta fel, majd néhány markáns mondatban így jellemzi regényes életét:

- Krúdy nem a mintaképül választott íróknak művészi sajátságait akarja elsajátítani fiatal éveiben, hanem hőseinek élete szerint igyekszik alakítani - a saját életét. Anakronisztikus figurát farag magából. Öltözködésében Anyegin ruháit tekinti mintának, modorában Des Grieux szenvedélyességét és egy középkori lovag finomságait szeretné egyesíteni. Hős szeretne lenni, mint Kárpáthy Zoltán és könnyelmű, mint Gil Blas. A képzelődő ifjú olvasmányai alapján egy különös férfiideált alkot és azt egyszerűen magára ölti... A fölvett életforma arra a mesterséges képződményre emlékeztet, amivé Krúdy magát maszkírozta és amit - mint a jó színész, aki sohasem esik ki a szerepéből - élete végéig magán visel. Rendkívül izgató és irodalmunkban példátlan szerepjátszás ez! A fiatal Krúdy nem úgy akar írni, mint nagy író-eszményei, hanem úgy szeretne élni, mint azok regényalakjai...

Így bontakozik ki a tanulmányból Krúdy életének magyarázata, de Perkátai mindjárt illusztrálja is a magyarázatot:

- Szépen rávilágít erre a törekvésre a következő kis történet: Az egyik hölgy Boccacciót adja kezébe (Krúdy a »világ legszebb könyvének« nevezte) és az ifjú másnap elolvassa a novellákat, s itt van a reakció: éjjel be akar mászni Berta szobájának ablakán, mint azt Boccaccio tanácsolta... A zajra felriad a férj és a hanyatt-homlok menekülő ifjú füle mellett süvít el a revolvergolyó... Ez volt utolsó debreceni kalandja.

 

Budapest Krúdy Párizsa

 

Ahogy tovább kíséri életének kalandjait, a felvidéki, nyírségi évek után Budapest következik, amely szinte teljesen betöltötte életének egyik legjelentősebb részét,

- Pest Krúdy számára olyan jelentőségű, - írja - mint Ady számára Párizs. Teljes lendülettel veti bele magát a város életébe, hogy minden titkának végére járjon. S ez sikerül is neki annyira, hogy ha majd valaki meg akarja rajzolni a századfordulói Pest szellemtörténeti képét, Krúdy pesti regényeiben teljes hitelességgel fellelheti ezt az életet, egész szélességében és legfinomabb árnyalataival.

Két hányatott, zaklatott házasélete következik az életregény lapjain; hogy mennyire nem tudott beilleszkedni Krúdy a családi élet kijelölt formaságaiba és kötöttségeibe, néhány soros levele mondja el, amelyet második feleségéhez intézett:

»Kedves Zsuzsikám, én szeretlek Téged. Ha éjszaka elmaradok, mindig lyukas a szívem, a könnyeimmel pedig alig birok, mikor eszembe jutsz. Bocsáss meg nekem, ha nem jövök rendes időben haza, jobban fáj ez nekem, mint Neked ...«

Nehéz, gyötrődő, hányatott élete oldalakat ad ebben a tanulmányban. Perkátai alig néhány mondatban így foglalja össze a magyar író utolsó perceit:

- Noha Krúdy az ország majdnem valamennyi befolyásos emberével személyes ismeretségben volt, azok mégis közönyösen nézték vergődését és nem volt, aki megakadályozza, hogy a halálos ágyán szenvedő író lakásából kikapcsolják a villanyt...

Íme a magyar író élete néhány sorban a doktori értekezés tárgyilagos lapjain.

 

A magyar Casanova

 

Az élet után a mű következik. Gondos elmélyedéssel sorra veszi Krúdy valamennyi regényét és novelláját.

- Mi is voltaképpen Szindbád? - kérdi. - Szindbád: a magyar Casanova, de szimbólummá emelve, átlíraisítva. Az ifjúság és a szerelem szimbóluma. Élete középpontjában a nő áll: »Tizenöt éves kora óta a nőknek és a nőkért élt. Csak a nők mulattatták, csak ők érdekelték.«

Művei és sajátos, fogalommá nőtt figurái mellett a tanulmány külön fejezetet szentel Krúdy utánozhatatlanul egyéni stílusának és elbeszélő modorának. Az összegezésben jelentékeny helyet foglal el Krúdy Gyula újságírói munkásságának értékelése.

Így vonul be Szindbád, egy tisztább kor romantikus hőse egy doktori disszertáción keresztül az egyetemre.

Vér György

 

(Magyarország, 1937/291. /december 23./ )