Krúdy Gyula sokarcú Budapestje
Emlékek magnetofon-szalagon — Adj Endre
kritikája
Ismeretlen Krúdy-levelek — Bibliográfia
Amikor az ismeretlen fiatalember, kezében magnetofonnal,
átlépte a karancsberényi kis ház kapuját, Krúdy Pál
nem tudta, ki és miért keresi. A rádióra gondolt, de azután
kiderült, hogy nem riporter érkezett, s nem tekintélyes kora, nyolcvannégy
éve hozta falujába a látogatót. Emlékkönyv készül unokatestvéréről, Krúdy
Gyuláról, s a szerkesztő, Tóbiás Áron sorrajárja mind
a rokonokat, barátokat, ismerősöket, akik magnetofonra diktálják a nagy írót
elevenítő emlékeiket. Krúdy Pál készségesen segített. Érdekes adatokat,
emlékeket mondott a családról. Krúdy Gyula diákéveiről, szokásairól, jelleméről.
Az író többi kortársa is szívesen beszél. A magnetofon megörökítette Tersánszky
J. Jenő, Csathó Kálmán, Benedek Marcell, Osváth
Júlia és mások Krúdy-emlékeit. Eljutott a készülék az író egyik kedves
pincéréhez is, akiről Rezeda úr történetének emlékezetes figuráját, Huber urat
mintázta Krúdy. A nagy tapasztalatú, sok országot megjárt pincér, akinek az
író az Anyegin dedikált példányát és levéltárcát ajándékozott — ma Rákospalotán
él.
— A magnetofonon rögzített emlékek — tájékoztat Tóbiás Áron
— a Szabó Ervin Könyvtár kiadásában megjelenő Krúdy-emlékkönyv Kései
beszélgetések című fejezetében kerülnek nyilvánosságra. Érdekességük nemcsak
az író színes életének mozzanatai iránt érdeklődő olvasókra hat majd.
Hasznosíthatják az irodalom- történészek is, mert a forrás- kutatás új
módszerével gyűjtött memoárok az életrajz homályos pontjaira vetnek fényt, s
néhány nem is lényegtelen vonatkozásban módosítják Krúdy-képünket.
Az első fejezet a Krúdy Gyula Budapestje címet viseli.
Ebben szemelvényeket közlünk regényeiből, novelláiból. Az idézetek —
kerületenként csoportosítva — Budapest utcáinak, tereinek, középületeinek
hangulatos leírásai. Az összeállításból kitűnik, hogy egész irodalmunkban talán
Krúdy foglalkozott legtöbbet a főváros jellegzetességeinek, színeinek,
különböző részei hangulatának ábrázolásával. Budapest iránti érdeklődése
korokat átfogó volt. Megjelenik műveiben az 1840-es évek kisvárosa, a
századforduló táján kibontakozó szecessziós nagyváros és végül a húszasharmincas évek Budapestje. Városképei, leírásai
jórészt eddig ismeretlen újságcikkek, amelyeket az emlékkönyv elsőnek közöl
majd. Sorozatuk valóságos budapesti bedekker, amelynek irodalomtörténeti érdekessége,
hogy rendkívül érzékletes és reális rajzú. A
szürrealistának, csupán álomvilágban élőnek híresztelt Krúdyt
mint nagy realista írót mutatja be ez a fejezet.
— A második rész az író könyveinek teljes bibliográfiáját
adja. Összeállítása nem egyszerű feladat. Krúdy mintegy száz munkája négyszáz
különféle kiadásban jelent meg. Egy-egy könyve négy-ötféle kiadásban, néhány
százas sorozatban, alig ismert kiadóknál is napvilágot látott. Ezeket a
köteteket annak idején a Széchényi Könyvtárnak sem küldték meg, úgyhogy a
legnagyobb közkönyvtár sem rendelkezik hiánytalan Krúdy-sorozattal. A
bibliográfus úgy segít magán, hogy sorra látogatja az antikváriumokat és a
Krúdy-gyűjtőket, akik segítenek számba venni a legritkább, ma már alig néhány
példányban fellelhető kiadványokat is.
— Közli az emlékkönyv a Krúdyról szóló legérdekesebb
írásokat; olyan cikkeket, amelyek eddig napilapok, folyóiratok hasábjain
kallódtak. Megjelenik Ady Endre bírálata a Vörös postakocsiról, Szép Ernő,
Tersánszky J. Jenő Krúdy-cikke, Móricz Zsigmond nagyon szép nekrológja. Kiadjuk
Krúdy elfeledett interjúit, s a róla készült riportokat Ezekből a mainál
reálisabb portré rajzolódik ki. mert jól érzékeltetik az író küzdelmeit, törekvéseit,
a munkáját nehezítő korviszonyokat. Megjelenik az emlékkönyvben 30 ismeretlen
Krúdy-levél is. Ezeket az író Babits Mihálynak, Kosztolányi Dezsőnek, Mikes
Lajosnak, Hatvany Lajosnak, ismerősöknek és családtagoknak küldte.
Az emlékkönyv utolsó fejezetében az élő magyar irodalom,
a zene- és képzőművészet legjobbjai vallanak Krúdyról. A szerkesztő mintegy
kétszáz művészt kért fel válaszadásra. Valószínű, hogy a megkérdezettek
legtöbbje megírja majd: milyen hatással volt munkásságára Krúdy Gyula
életműve, miért tartja jelentős írónak, s melyik könyvét szereti legjobban.
A Krúdy-emlékkönyv 1963-ban, az író halálának harmincadik,
születésének nyolcvanötödik évfordulója alkalmából jelenik majd meg, mintegy
40—50 ív terjedelmű, gazdagon illusztrált kiadványként.
d. t.
(Esti Hírlap, 1962/207. /szeptember 4./ 2. p.)