A BUDAPESTI HÍRLAP TÁRCÁJA.

Könyvek.

— A Budapesti Hírlap eredeti tárcája. —

Az idei húsvéti könyvpiac szokatlan gazdag. Annyi az olvasni való újdonság, mint már régen nem volt, így tömegesen.

[...]

Csinos köntösben jelent meg a húsvéti könyvpiacon egy másik fiatal írónak: Krudy Gyulának Ifjúság című elbeszélés- és rajz kötete. (Basch Árpád rajzaival.) Egy fájdalmas, szentimentális, szomorú hang vonul végig a könyvön, a mi érdekessé és szimpatikussá teszi íróját, A szomorú ember mindig gyöngédebb a vígnál, a mint a beteg ember mindig finomabb és érzékenyebb az egészségesnél. De Krudy Gyula novelláiról szólván, hadd mondjam el a következő impressziót: Mai íróink nincsenek tisztában az írásművészet határaival és dimenzióival; részint kilépnek a keretéből és részint be nem töltik a terrénumát. A mai írók a festésre adták magukat, egy képet vetnek papírra hangulat címén. Az írásmű, a mi ilyképpen keletkezik, hiányos és félszeg. A festőművészet korlátozva van a vászon területére és csak egy jelenetet ábrázolhat, a melyben az időnek, a mozgásnak, az egymásutánnak csak kevés jelzése lehetséges. A modernizáló írók ily szűk határba szorítják az írás művészetét is, a midőn sem előzményt, sem következményt ki nem domborítanak, a midőn nem élnek a nyelvadta nagy előnnyel, a mely módot ád az időnek, az egymásutánnak s egyáltalán a cselekmény hatásának kihasználására, költői cél érdekében. E gondolat kifejezésére jó alkalomul szolgál a Krudy Gyula könyve, bár általános az a

sajátság, melyen a jelzett megfigyelés épült. Krudy könyve egyébként figyelemreméltó, művelt, tehetséges, öntudatos író munkája.

[...]

— ik.

(Budapesti Hírlap, 1899/91. /április 1./ 1-2. p.)