* A bűvös erszény és egyéb elbeszélések. (Írta Krudy Gyula. Megjelent a Franklin-Társulat kiadásában. Ára 3 korona 60 fillér.)

Krudy regényeinek és novelláinak ismert alakjai vonulnak fel ebben a kötetben is. A bűvös erszénynek egy vidéki földbirtokos a tulajdonosa, kinek az a legfőbb mulatsága, hogy jártában, kelté­ben aranyakat potyogtat s gyönyörködik a pénzén marakodó emberek kapzsiságán. Minthogy azonban nagy világgyűlölő is, nem elégszik meg ezzel a gyönyörűséggel, hanem maga köré gyűjti a fél­világ sehonnai léhűtőjét, akikkel időnként nagy mulatságot rendez. A mulatságnak az a vége, hogy a mulatók elverik a gazdát. Azaz csak akkor verik el, ha az orgiákon nem vesz részt a gazda szenvedő tekintetű egyetlen fia, ki a bor hatása alatt kitörni készülő indulatokat egy szempillan­tással megfékezi. Fölvonulnak e regényben régebbi novelláinak többé-kevésbé ismert szereplői, hogy valahogy el ne feledkezzünk a sikkasztó árva­gyámról, tolvaj szolgákról, az elkergetett és ártatlan szenvedő asszonyról, a tönkrement nemes­ről, a mulató földbirtokosról stb. Ezek mind a bűvös erszényről beszélnek, mely csodálatosan mindig telve van. De a gazda nagy filozófus. Hogy gyermekét a vagyon boldogtalanná ne tegye, elrejti erszényét s hiába keresi mindenki. Természetesnek fogjuk találni, hogy a fiú, a jogos örökös megtalálja, mikor legnagyobb szüksége van rá. Megtalálja a halott kezében, tíz évvel a temetés után. De az erszény üres s ennek hatása alatt a fiú megőrült.

Rettenetes hibái vannak ennek a regénynek. Nem tudjuk hamarjában megmondani: az író naivsága, az alakok kopottsága és élettelensége nagyobb e, vagy a jellemzésben megnyilatkozó következetlenség. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ennek az egész világnak semmi kapcsolata sincs az élettel, nem éltek ezek az emberek soha sem s mégis azt a hatást teszik reánk, mint egy el­temetett világ feljáró kísértetei. A regény olvasása közben Jókainak és Mikszáthnak színes világa tündöklik a háttérben, hogy e világítás mellett annál tisztábban lássuk Krudy regényének gyöngéit. Jókai és Mikszáth regényeinek utánzata e munka, de hiányzik írójából Jókai ragyogó képzelete s Mikszáth kedvessége.

Alig hisszük, hogy lesz olyan olvasója, kinek eszébe ne juttatná Mikszáth híres művét, Szent Péter esernyőjét. A bűvös erszény hasonló motívumai, a főalakok rokonsága, sőt mondhatnánk lemásolása minden eredetiségtől megfosztják Krudy munkáját.

Egyet el kell ismernünk e regény írójáról. Valami elbeszélő-készsége van. Ha fel tudna szabadulni mások hatása alól, alkothatna értékes elbeszéléseket is. Így azonban csak arra a közönségre lehet hatással, melynek ízlése fejletlen s mely szereti a csodás, képzelt világot, annál jobban, mennél idegenszerűbb, izgatóbb, változa­tosabb.

(–s.)

 

(Néptanítók Lapja, 1909/47. 16. p.)