Két Krúdy-kötet

Krúdy Gyula: A magyar jakobinusok. (Népszava kiadása. 1948.) Martinovicsék szabadságmozgalma Krúdy Gyula tollán egy történelmi illúzió kergetése, vértolulás néhány bő gondolatú agyban. Ez a mozgalom: fellegjárás. Maga a vezér: Martinovics a császári titkosrendőrség ügynökéből jezsuita-gyűlöletből lett jakobinussá, tehát cselekedeteinek erkölcsi indítékai sem kezeskednek a mozgalom komolyságáról. A regény légköre és helyszíne is irreális. Az író jó ízzel, a bölcsek humorával, játékos kedvvel varázsolja elő az ódon házak titkos szobáiban találkára gyűlt eszme-társakat, akiknek gyermeki naivságú forradalmi terveiről komolyság mögé rejtett mosollyal tud írni. A magyar jakobinusok légvárakat építő mozgolódásának ez a romantizált rajza mégis minden tudományos történelmi könyvnél többet ér. Ebben a kispolgári líraiságot és regényességet árasztó, látszólag öncélú játékossággal megírt könyvben nagyobb a valóság biztos kezű ábrázolása, mint akármely tanulmányban. A magyar jakobinusok kísérlete azért fulladt kudarcba, mert elszigetelt mozgolódás maradt. Szalon-forradalomnak készült, márpedig valódi harcot csak valódi igények valódi erőt mutató fegyvereivel lehet folytatni és nyerni. A forradalmárok álarcosbálban szervezkednek, pedig valóban szilárd talajra állani csak a néppel együtt lehet.

sz. a.

Krúdy Gyula: 1848. Nagy idők nagy hősei. (Új Idők kiadása, 1948.) Egy kisregény (A komáromi fiú) és egy bokor rövidebb elbeszélés a szabadságharc idejéből. Fiataloknak szánt írások, mindegyikükben növendék-ember a hős, vagy legalább is egy alakjával hozzáfűződik a fiatalsághoz. Egy jó író könnyed mozdulataiból született írások ezek, frissek és szerkezetükben világosak. Ezek a „hősi történetek” a szabadságharc ifjúságáról azt a hangulatot árasztják, mint Rákosi Viktor ismert elbeszélései. Az effajta irodalomban vált a szabadságharc „régi dicsőséggé”, méla emlékezés tárgyává, bús-borongós hangulatok felkeltőjévé. A nemzeti ügy legendává szelídült benne, a nevelő kezében pedig példatárrá válhatik: a helytállásra. Ifjúságunknak ezért adhatjuk kezébe ezt a könyvet a centenáris esztendőben.

sz. a.

(Köznevelés, 1948/15. /augusztus 1./ 372-373. p.)