Királyregények.
Festett király. Regény. Írta :
Krúdy Gyula. Budapest, Franklin Társulat kiadása.
Franklin kny. 228 lap.
A festett király Zápolyai János, a nemzeti király. Krudy Gyula hamis történetszemlélete szörnyetegnek, II.
Lajos gyilkosának állítja be, akit a Csele patak nádasában szúratott le
orgyilkossal, hogy elnyerhesse a magyar koronát. Ebben ugyan nincs egy
szemernyi történelmi igazság sem, de a történelemhamisítást a költői szabadság
semmivel sem igazolja. A Festett király hőse egyébként nem Zápolyai, hanem
Mária királynő, akinek pozsonyi tartózkodását írja le, világszép asszonyt és
világokosságú nőt rajzolván róla. Mária királyné Ferdinánd királlyá
választásánál sok és érdemleges munkát végzett, ebben azonban a királyné inkább
éles asszonyi ösztönét és ravaszságát mutatja be. A regény a pozsonyi udvari
életet rajzolja kirívó színekkel és a székesfehérvári királytemetéssel
és János megkoronázásával végződik. A ravatalnál éjjel találkozik Mária
királyné, aki királyi ura holttestét, mint egy gyermeket veszi ki a koporsóból,
Zápolyai Jánossal. Mindez a rejtelmes, a titokzatos, a különös után való
törekvés, mert Krúdy ezekben a helyzetekben tud írói tehetségének megfelelő, a képzeletet izgatóképeket festeni. A regényben Mária királyé,
Báthori nádor, Brandenburgi György és a pozsonyi
zsidók, sőt maga a festett király is egy stílusban beszélnek: a szellemes,
gúnyos, szarkasztikus mondatokban, a Krúdy Gyuláéban. Ezek a figurák mind Krúdy
rokonai. A mesében van némi történelem is, de az egész nem történelmi regény.
t. t.
(Nemzeti Kultúra /Komárom/, 1931/ . 190-191. p.)