Királyregények. Festett király. Regény. Írta : Krúdy Gyula. Budapest, Franklin Társulat kiadása. Franklin kny. 228 lap.

A festett király Zápolyai János, a nemzeti király. Krudy Gyula hamis történetszemlélete szörnyetegnek, II. Lajos gyilkosának állítja be, akit a Csele patak nádasában szúratott le orgyilkossal, hogy elnyerhesse a magyar koronát. Ebben ugyan nincs egy szemernyi történelmi igazság sem, de a történelemhamisítást a költői szabadság semmivel sem igazolja. A Festett király hőse egyébként nem Zápolyai, hanem Mária királynő, akinek pozsonyi tartózkodását írja le, világszép asszonyt és világokosságú nőt rajzolván róla. Mária királyné Ferdinánd királlyá választásánál sok és érdemleges munkát végzett, ebben azonban a királyné inkább éles asszonyi ösztönét és ravaszságát mutatja be. A regény a pozsonyi udvari életet rajzolja kirívó színekkel és a székesfehérvári királytemetéssel és János megkoronázásával végződik. A ravatalnál éjjel találkozik Mária királyné, aki királyi ura holttestét, mint egy gyermeket veszi ki a koporsóból, Zápolyai Jánossal. Mindez a rejtelmes, a titokzatos, a különös után való törekvés, mert Krúdy ezekben a helyzetekben tud írói tehetségének megfelelő, a képzeletet izgatóképeket festeni. A regényben Mária királyé, Báthori nádor, Brandenburgi György és a pozsonyi zsidók, sőt maga a festett király is egy stílusban beszélnek: a szellemes, gúnyos, szarkasztikus mondatokban, a Krúdy Gyuláéban. Ezek a figurák mind Krúdy rokonai. A mesében van némi történelem is, de az egész nem történelmi regény.

t. t.

 

(Nemzeti Kultúra /Komárom/, 1931/ . 190-191. p.)