AZ EDDIG MEGJELENT KRÚDY-BIBLIOGRÁFIÁKRÓL

Az író halála után nyolc évvel, már megjelent az első bibliográfia (Kelemen-Perkátai László, Krúdy-dolgozatának függelékeként. Szeged 1938.) Ha hiányosak és nem egészen pontosak adatai, mégis velük indul az a hosszú folyamat, amely a debreceni Pelyvás-Ferencsik Istvántól Kozocsa Sándoron, Tóth László-Udvarhelyi Dénesen és Katona Béla munkáján keresztül eljutott a Barta András készítette szintézisig.

Ismeretes, hogy Kozocsa Sándor szinte egy életen át kutatta a Krúdy-műveket, elsősorban a kötetben megjelenteket és az azokra vonatkozó ismertetéseket, de sok cikk és elbeszélés napvilágra jutását is neki köszönhetjük.

Barta András – részben a Kozocsa-anyag alapján – átfogó bibliográfiát tett az olvasó asztalára az életmű kiadások ötletesen szerkesztett mellékleteiben. Neki köszönhető, hogy az egyre növekvő és az egyre jobban érdeklődő olvasóközönség előtt feltárult a hatalmas Krúdy-övr. Az elmúlt két évtizedben publikált bibliográfiai összeállítások időrendi sora a következő:

 
1956 Petrichevich Horváth János A kékszalag hőse c. kötet (Szépirodalmi) utószavában ad forrásanyagot.
1957

Kozocsa Sándor az Írói arcképek c. kétkötetes műben (Magvető) és a Szindbád-I. elbeszélés-gyűjteményben (Magvető) ad részletes bibliográfiát.

Szabó Ede a Válogatott novellák c. kötet (Szépirodalmi) végén a Jegyzetekben közöl forrásanyagot.

1958 Kozocsa Sándor az Asszonyságok díja –  Napraforgó (Magvető), a Bukfenc – Velszi herceg – Primadonna (Szépirodalmi) és végül a Pest-Budai séták (Helikon) c. kötetek az utószavaiban ad forrásanyagot.
1959

Ebben az évben kezdődik az életmű-sorozat köteteinek függelékeiként Barta András feldolgozásában eddig a legteljesebb bibliográfia megjelenése. A fehérlábú Gaálné (Magvető) c. gyűjtemény az 1894 és 1908 közötti elbeszéléseket, a Szerelmi bűvészinas (Magvető) az 1909-1912 évekből való írásokat, az Éji zene (Magvető) az 1913-1915 közötti időszakból való elbeszéléseket, A madárijesztő szeretője (Magvető) az 1916-1925 közötti korszakot öleli fel és végül az Utolsó szivar az Arabs szürkénél (Magvető) az 1926-1934 években írt, vagy megjelent írásokat gyűjti egybe. Barta nagylélegzetű feldolgozása ennek a legtermékenyebb negyven esztendőnek a szépirodalmi termését tárgyalja. De a nem szépirodalmi anyagra is találunk Barta András tollából adatokat. Az Álmoskönyvben (Magvető) és a Régi pesti históriák (Magvető) cikkgyűjteményben is kapunk bibliográfiai mutatót. Barta András ezen kívül több kötetnél mint lektor is szerepel Ki jár az erdőn? (Magvető), Pesti levelek (Magvető) stb. A bennük közölt bibliográfiai adatok összeállításánál is hasznosították tájékozottságát és ismereteit.

Kozocsa Sándor a Magyar tájak (Magyar Helikon) c. gyűjteményes kötetben tett közzé Jegyzetet a forrásokról.

1960 Barta András – A szerelmi bűvészinas (Magvető) kötetben ad bibliográfiát. Kozocsa Sándor – az Aranyidő – Templárius (Szépirodalmi) c. kötetben utószót és forrásmegjelölést ad.
1961 Barta András – az Éji Zenében (Magvető) a rendszeres bibliográfia folytatása, és a Mákvirágok kertje (Magvető) c. kötetben utószót ad bibliográfiai útmutatással. Gordon Etel – A tegnapok ködlovagjai (Szépirodalmi), jegyzettel az írások lelőhelyéről.
1962 Barta András A magyar jakobinusok – Ál-Petőfi (Szépirodalmi) forrásmegjelöléssel. Tóth László – Udvarhelyi Dénes – A lőcsei kakas (Magvető) és Ki jár az erdőn? c. kötetekhez forrásanyag.
1963 Kozocsa Sándor A vörös postakocsi – Őszi utazások a vörös postakocsin (Szépirodalmi), a Hét bagoly – Boldogult úrfikoromban (Magvető) és a Vallomás (Magvető) c. kötetekhez ad bibliográfiai tájékoztatót.
1964 Kozocsa Sándor A kékszalag hőse (Szépirodalmi) és A podolini kísértet (Szépirodalmi) c. kötetekben forrásanyagot ad.
A Tóbiás Áron szerkesztette Krúdy világa c. műben külön fejezet ismerteti Kozocsa Sándor tollából a kötet-kiadások adatait.
Barta András A madárijesztő szeretője (Magvető) és a Jockey Club c. kötetekben közöl bibliográfiai tájékoztatót.
1965 Barta András az Utolsó szivar az Arabs szürkénél (Magvető) c. kétkötetes műben fejezi be az 1934-i alkotó évvel az 1959-ben megkezdett átfogó szépprózai forrásanyagot.
1966 Barta András az Álmoskönyvben részletes forrásmegjelölést ad.
Kozocsa Sándor Az útitárs – N.N. (Magyar Helikon) c. kötetben forrásanyagot közöl.
1967 Barta András a Mohács (Szépirodalmi) c. és a Régi Pesti históriák (Magvető) c. kötetekben ad forrásmegjelölést.
1968 Barta András a Komédia (Magvető) c. színházi vonatkozású cikkeket és színműveket tartalmazó kötetben a bibliográfia már a nem-szépprózai írásokat is felöleli.
Szabó Ede a Festett király (Szépirodalmi) c. kötet utószavában ad forrásanyagot.
1969 Kozocsa Sándor – a Bukarestben újból kiadott Szindbád kötetben is megjelent az eredeti kiadás bibliográfiai útmutatója.
1971 Tóth László – Udvarhelyi Dénes a Százgalléros (Móra) c. kötetben bibliográfiai útmutatót adnak. Sajnálatos tévedés folytán a kötet első elbeszélése: a Rákóczi jön nem Krúdy munkája. Az író éppen ez ellen az írás ellen tiltakozott levélben a kiadónál, hogy neve alatt „önképzőköri kísérletek” jelentek meg. (Tóbiás: Krúdy világa. 1964. 157 p.)
1973 Kozocsa Sándor a bővített Szindbád-II. (Magyar Helikon) c. kötetben részletes bibliográfiát ad.
Szabó Ede Rezeda Kázmér szép élete (Szépirodalmi) c. kötetben az utószóban forrásanyagot közöl.
1974 Barta András az Álmoskönyv új kiadásában (Magvető) bibliográfiai tájékoztatót közöl.
Kozocsa Sándor A szobrok megmozdulnak (Gondolat) c. gyűjteményes kötetben a források és lelőhelyek jegyzékét adja.
1975 Kozocsa Sándor a Flóták és lugasok (Szépirodalmi) c. kötetben és a bővített Szindbád-II. újabb kiadásában (Magyar Helikon) bibliográfiai tájékoztatót kapunk.
Fábri Anna a Nyolc regény (Szépirodalmi) c. kötetben szereplő regényekről bibliográfiát és részletes életrajzi kronológiát közöl.
1976 Fábri Anna a Kossuth fia (Magvető) c. kötetben az utószóban ad bibliográfiai tájékoztatót.

A fenti adatok jól mutatják, hogy Krúdy életművének megismertetésében, a bibliográfiai feldolgozásokban Kozocsa Sándor és Barta András járt az élen. Barta András (részben Katona Béla közreműködésével) 1959 óta nagy munkát végzett a szépirodalmi írások bibliográfiájának egységes, átfogó feldolgozásában. Sajnos, ez a nagy munka (kb. 195 nyomtatott oldalt tesz ki) elszórtan, hat kötetben található. A tudományos kutatással foglalkozó szakmabeliek rendelkezésére áll az anyag a polcon, de a kíváncsi gyűjtő vagy Krúdy-rajongó már megakad, ha csak egyik kötete is hiányzik.

Jelen bibliográfiai összeállításunkban arra törekedtünk, hogy időrendben és abc-rendben felsorakoztassuk Krúdy Gyula minden eddig fellelt írását az álnevek, címváltozatok és tartalmi módosítások lehető pontos megjelölésével. Ez vonatkozik mind a saját neve alatt megjelent kötetekben, mind az időszaki lapokban és idegen kötetekben (antológiák, almanachok, stb.) megjelent írásaira.

Összeállításunkban minden eddig publikált anyagot felhasználtunk – vagy összehasonlítás végett, vagy az összegyűjtött anyag kiegészítésére.

Az eddig nyilvánosságra került forrásanyagban az egyes műfajok feltárása változó: a regények, kötetek teljes részletességgel, az elbeszélések pedig szintén javarészt fel vannak dolgozva. A drámák is nagyjából ismertek. Viszont a cikkek és publicisztikai írások feltérképezése eléggé hiányos. Itt volt szükség a legtöbb pótlásra. Az eddigi gyűjtések adatait körülbelül a negyedével gyarapítottam, s új felvételeim főleg ebből a publicisztikai kategóriából valók.

Elődeim anyagát – ahol tehettem – ellenőriztem. Ahol tévedést, elírást találtam, vagy gyanítottam, kézbe vettem az eredeti lapokat – ha lehetett. Ismeretes ui., hogy a közgyűjteményekben igen hiányosak a periodikumok. A mikrofilmezés sok esetben már elkésett: a korábbi olvasók sokszor egyszerűen kivágtak bizonyos közleményeket, nem beszélve arról, hogy egyes évfolyamok már az eredeti példányban eleve hiányosak voltak.

Tisztában vagyok azzal, hogy a korábbi gyűjtésekhez hozzáadott pár száz adatom nem tette „teljessé” a Krúdy életmű bibliográfiáját. Még sok kutató szerteágazó munkájára lesz szükség ahhoz, hogy a rejtett írások napfényre jussanak a kevésbé ismert periodikumokból.

Ennek ellenére úgy vélem, hogy az alábbi – kb. tízezer közlést tartalmazó – adattár a maga rendezettségével hasznosan szolgálhatja a Krúdy-kutatást, s egyben megkönnyíti az új kiegészítések összehasonlítását – és az utódok további gyűjtőmunkáját.

A gyűjtést 1976. december 31-én zártuk.

 

[Gedényi Mihály]

(Krúdy Gyula /Bibliográfia/
Bp. 1978, Petőfi Irodalmi Múzeum. 11-14. p.
/A Petőfi Irodalmi Múzeum bibliográfiai füzetei. E. sorozat 2./)create counter